FAQ

A hagyományos felületkezelő anyagok, a környezettudatos szemlélet térhódítása miatt - a forgalomban lévő mőanyag lakkfilmek alternatívájaként - újra reneszánszukat élik. Az olaj- és viasz bevonatok felépítése, tulajdonságai: A természetes felületnemesítő és védő bevonatok általában két rétegből épülnek fel: egy olajos impregnáló alapozó rétegből és egy viaszos fedőrétegből. A kész bevonat olyan, mint az élő emberi bőr: megvéd a természet külső hatásaitól, és állandóan alkalmazkodik ahhoz. Az olaj mélyen beszívódik a fába, a fát impregnálja, azaz csökkenti nedvességfelvevő képességét, és védi a felületét a különféle normál igénybevételtől, szennyeződésektől. A leheletfinom, vékony viaszbevonat, selymes fényt ad a bevonatnak és vízlepergetővé tesz - védi és nemesíti a fát. A kész bevonat a kezelt felület szépségét kiemeli, színeit feltüzeli, selymes fénye és bársonyos tapintása nem hamisítja meg a fa természetes szépségét. Csodálatosan harmonizálnak a markáns ághelyekkel és a fa életteli erezetével. Az olajozott-viaszolt felület nem lesz egyre kopottabb és lestrapáltabb a használattól, a kezelt anyaggal együtt öregszik, egyre nemesebbé, patinásabbá válik. A bevonat portaszító, könnyen tisztítható és felfrissíthető saját, természetes ápolószereivel. Sérülés esetén, kis felületen is javítható.

A szerkezeti megmunkálás után a végleges méretek és a felület előkészítése csiszolással történik. A végső minőség szempontjából leglényegesebb a felület minél gondosabb előkészítése. A megmunkálási hibák a felületkezelésnél nem tüntethetők el. A csiszolóanyagok felépítése: - Hordozóréteg (papír vagy vászon) - Kötőanyag (gyanta vagy/és ragasztó) - Szemcse (korund, alumínium-oxid, szilícium-karbid) Különböző anyagok csiszolására más-más felépítésű csiszolóanyagok léteznek, célszerű a csiszolóanyag-gyártó tanácsát kikérni. A csiszolóanyagokat finomságuk szerint csoportosítjuk. A faiparban használatos csiszolóanyagok P24-P1000-ig terjednek. A felületkezelés előtt a csiszolás célszerűen 3 lépésben történik: - Első lépésben egy durva (P60-P80) csiszolás során a geometriai méretek pontos kialakítása, a felületi egyenlőtlenségek egalizálása (pl. gépnyomok eltüntet.se) történik. - Második lépésben egy finomabb (P100-P120) csiszolással a durva csiszolás karcolásait tüntetjük el. - Harmadik lépésben P150-P180-as finomsággal csiszolunk a felület egységesebbé tétele miatt. Ezt a lépést nem mindig szeretik elvégezni, holott a végső minőség javulásán túl jelentős alapozólakk-csökkentést is jelent (túl durva csiszolás túlzott felületkezelő anyag behatolást eredményez, míg túl finom felületen "elfut" az anyag.)

A felületkezelő anyagok szerepe egyrészt a felület védelme, másrészt az esztétika. A felületkezelő anyagok altípusai: Fizikailag száradók Az oldószer elpárolgása révén jön létre a lakkfilm. Pl. nitrolakkok, egyszerűbb vizes lakkok. Előnyei: olcsó, egyszerű felhasználás Hátrány: csekély mechanikai és vegyi ellenálló képesség Oxidáció révén száradó lakkok Szintetikus műgyanta alapú vagy olaj alapú festékek. Az oldószer elpárolgása valamint a kötőanyag és oxigén reakciója révén keményednek. Előnyei: olcsó, egyszerű felhasználás Hátrány: lassú száradás Kémiai reakció útján keményedő lakkok Magasabb értékű, jobb vegyszerállósággal rendelkező felületek előállítására alkalmas termékek. A megfelelő komponensek kémiai kötéssel kapcsolódnak nagy molekulájú térhálós lakkfilmet képezve. Előnyei: jó minőségű felület Hátránya: felhasználási nehézségek (a két komponens összekeverése után a keverék a tároló edénybe beleköthet - fazékidő)

OLDÓSZERES LAKKOK Nitrolakkok (NC) A nitrolakkok egykomponensű, gyorsan száradó, szórópisztollyal, ecsettel vagy hengerrel is felhordható anyagok. A szerves oldószer elpárolgása után a visszamaradó nitrócellulóz filmet képez a felületen. A gyors munkavégzés és a kedvező ár népszerűvé tette a különböző nitrolakkokat. A lakk kopásállósága, karcállósága, nedvességgel szembeni ellenállása azonban csekély. Kisebb igényű és igénybevételű kizárólag beltéri faszerkezeteknél alkalmazható. Főleg színtelen lakkokat használnak natúr vagy pácolt fafelületek bevonására. Különböző fényességi fokokban vásárolható. Leggyakoribb a matt, selyemmatt és a selyemfényű lakkok felhasználása. Konyha és fürdőszoba bútoroknál a nitrolakkok használata nem ajánlott. Az alaplakkhoz katalizátort keverünk, ami beindítja a vegyi reakciót és a felhordott lakkfilm kikeményedik. Ez az eljárás már egy sokkal jobb tulajdonságú, keményebb, kopásállóbb nedvesség és vegyszer állóbb felületeket eredményez. Savra keményedő lakkok (SK) A műgyanta alaplakk és a savas edző hatására kikeményedő lakkfilm jön létre. Kopásállóbb, rugalmasabb és nedvességállóbb felület keletkezik. Nagyon népszerűek, az un. egykomponensű savra keményedő lakkok, ahol az edzőt a gyártás során belekeverik a felhordandó anyagba. A kikeményedés a felhordás után, az oldószer elpárolgás hatására indul meg. A dobozban zárt állapotban megfelelő tárolás esetén nem indul be vegyi reakció. 1. Hátránya, hogy a vegyi folyamat közben formaldehid gáz szabadul fel, ami az egészségre fokozottan ártalmas. A legújabb SK lakkoknál sikerült a formaldehid kibocsátást a minimumra csökkenteni. Ezek, az un. EN normás lakkok. 2. Felhordás minimum két rétegben. Ezek a lakkok legszebben szórással vihetők fel, de természetesen kézi felhordás is lehetséges. A lakkfilm gyorsan keményedik (csiszolható 25-35 perc múlva, 20°C-on). A lakkokat, festékeket beltéri faszerkezeteknél lehet használni, de vizes helységben használata nem javasolt. A viszonylag kedvező ár és az NC lakkoknál jobb tulajdonságai miatt használata gyorsan terjedt. Különböző fényességi fokokban kapható: (matt, fél matt, selyem matt, selyemfényű, fényes) Poliuretán lakkok (PUR) Közös jellemzőik: 1. Kétkomponensű anyagok: mindig külön van alaplakk + edző 2. Edző mennyisége a keverékben a régebbi típusú lakkoknál 30-50%, újabb és jobb minőségű lakkoknál 5-10%. Mivel az edző sok káros anyagot tartalmaz az edző csökkentése környezetvédelmi és munkaegészségügyi szempontból is fontos. 3. A keverékek hígítására kizárólag PU hígító használható. Ezen anyagok kopásállósága, keménysége, rugalmassága és vízállósága a legjobb. Külön kifejlesztettek lakkokat, festékeket, vizes helyiségekbe is (konyha, fürdőszoba, stb.) VIZES BÁZISÚ LAKKOK A környezetkímélő gazdálkodás megkívánja az egészségre nagyon ártalmas szerves oldószerek visszaszorítását. Az egyre korszerűsödő vizes lakkok és festékek az elmúlt években jelentősen előre törtek. Az évről-évre szigorodó törvények és előírások is a vizes rendszerek felé mozdítják el a felhasználást. Az EU-ban már több, mint 60% a felhasználási arány. A lakkok nagyobb részt egykomponensűek, viszkozitásuk nagyobb, mint az oldószeres anyagoké. Gépi felhordásnál nagyobb nyomás és fúvóka átmérő és mindenképpen korrózióálló berendezések szükségesek. Kézi felhordásnál a hagyományos ecset mellett a teddy-hengeres felhordás eredményesebb lehet. Szebb felület eléréséhez az alapanyagot jobban és finomabb csiszolóanyaggal (180-220-as) is meg kell csiszolni. A rosszul előkészített felületen a vizes anyag az átvágott farostokat megduzzasztja és "felállítja", ezáltal a felület erősen érdes (szőrös) lesz, ami a további lakkfelhordást nehezíti. A vizes lakkok nem gyúlékonyak, veszélyes oldószertartalmuk nincs. Környezetkímélő anyagok. Hígításuk desztillált vízzel történhet. Semmi esetre sem önthető csatornába. Különböző tulajdonságú vizes bázisú felületkezelő anyagok kaphatók, az egyszerűbb, kisebb igényű szerkezetek bevonásától a magas esztétikai és felületi igényű faszerkezetek bevonásáig kül- és beltérre egyaránt. Külön ki kell emelni, hogy megfelelő keménységű és jó kopásállóságú lakkok is léteznek hajópadlók, parketták, lépcsők és egyéb nagy igénybevételnek kitett felületek bevonására is. Említést érdemel, hogy munkavédelmi szempontból is előnyös a vizes anyagok használata, mert nem igényel aktív szénszőrős, nehezen viselhető védőmaszkokat. Elegendő az un. pormaszk használata. Az elmúlt években vizes bázisú felületkezelő anyagokban történt áttörés minden bizonnyal a jövőben fokozódni fog és az egyre jobb minőségű vizes anyagok lassan teljesen háttérbe szorítják a környezetszennyező oldószeres lakkokat és festékeket. UV-LAKKOK Ultraibolya fényre nagyon gyorsan kikeményedő, gyakorlatilag oldószermentes, környezetkímélő anyagok. Nagyüzemi gyártásánál használják, főleg felületkezelt szalagparketta készítésnél.

Oldószeres pácok Az oldószeres pácoknál a színező pigmentek szerves oldószerbe kerülnek. Felhordás történhet szórással, ecseteléssel vagy szivaccsal. Ecsetelésnél és a szivacsos felhordásnál is a felületről a felesleget vissza kell törölni. Az oldószeres pácok gyorsan száradnak. Szép élénk színeket adnak, gyors és eredményes munkavégzést biztosítanak. Hátrány, hogy a sűrű szövetű fáknál (pl. bükk, cseresznye, juhar stb.) kézi felhordásnál foltosodás alakulhat ki, ami esztétikailag rontja a felület összhatását. Szórásos felhordás javasolt. Az oldószeres pácok nagyon jól használhatók fenyő, tölgy, kőris, dió, egzóta fajok (mahagóni, okumé, makoré, stb...) esetén. Vizes pácok A vizes pácokat is nagy mennyiségben használjuk az iparban a fent említett okok miatt is, valamint azért is, mert áruk kedvezőbb és környezetbarát anyagok. A víz hatására a farostok kidagadnak ill., kiállnak a felületből (szőrös lesz a munkadarab). A munka felület gondosabb és finomabb előcsiszolást igényel. A legtökéletesebb technológia, ha a pácolás előtt a felületet tiszta, meleg (nem forró) vízzel benedvesítjük, majd a száradás után finom csiszolóanyaggal (200-220-as) a felálló rostokat lecsiszoljuk. Több száz beállított pácminta közül válogathat üzletünkben. Kérésére egyedi színeket is kikeverünk.

Nem. A különböző lakkrendszereknek más a fizikai és kémiai tulajdonságai, így látszólag tökéletes egymásra épülés ellenére, a kétféle lakkból álló film rövidebb vagy hosszabb időn belül súlyosan károsodhat (pl. berepedezések, színváltozás, keménység csökkenés stb.)

Nem, mert a kültéri erős UV-sugárzás valamint a külső körülmények (eső, fagy, forróság stb.) rövid idő alatt kifakítja a felületet. Kültérre csak az oda kifejlesztett időjárásálló anyagokat célszerű használni.

Igen, de a felhordás szórópisztollyal ajánlott, mert az ecseteléssel vagy a hengerléssel felhordott lakk visszaoldhatja a pácot a felületről.

Igen, minden további nélkül. Sem fizikai sem kémiai akadály nem merül fel.

Nem ajánlott, mert a vizes anyagoknak be kell szívódniuk a fába, hogy a megfelelő hatást elérjék. Az oldószeres lazúrok gátolják a behatolást.

Főleg ablak vagy ajtó közelében, a napsugárzásnak kitett felületek sárgulnak gyorsan. Az erős napsugárzás még ablaküvegen át is gyorsítja az oxidációt. Védekezés lehet a megfelelő "sárgulásmentes" akril lakk használata.

1. Mindig csak a termékhez előírt adalékanyagot használjuk fel. 2. Az előírt keverési arányt mindig be kell tartani. 3. A megadott fazékidőt figyelembe kell venni. 4. A felhasználási paramétereket (hőmérséklet, páratartalom stb.) a gyártók javaslatainak megfelelően be kell tartani. Kényszerű eltérések esetén a lakkgyártók véleményét célszerű kikérni. 5. A műszaki adatlapokon megadott felviteli mennyiséget betartani.